A fenti elpárologtató és kondenzátor fogalmakból látható, hogy a kettő között az a különbség, hogy a kondenzátort elsősorban a hő elvezetésére, míg a párologtatót a hő elnyelésére használják.
A fő különbség az elpárologtatók és a kondenzátorok között a különböző működési formákban rejlik. Az elpárologtatók hőt vesznek fel a közegből a párologtatás és a külső hőelnyelés érdekében, míg a kondenzátorok olyan eszközök, amelyek lehűtik és cseppfolyósítják a közeget, és hőt bocsátanak ki a szabadba.
Az elpárologtatók és a kondenzátorok is eltérő felépítésűek.
Az elpárologtató tervezésénél a kiválasztásnak és tervezésnek a teljes rendszer párologtatási kapacitásán és anyagain kell alapulnia.
A kondenzátorok tervezésénél a különböző utak be- és kimenetét a lehető legközelebb kell elhelyezni, illetve a be- és kimenetet is a lehető legtávolabb kell elhelyezni, hogy elkerüljük az újramelegítés és az egyenetlen áramlási eloszlás miatti hőcsere elvesztését.
A gyakorlati tervezésben, ha kettőnél több elágazás van, központosított szeparátorokat és kollektorokat kell alkalmazni a különböző áramlási utak közötti egyenletes áramlás biztosítására. A különböző áramlási útvonalak csővezetékeinek azonosaknak kell lenniük, és egyenletesen kell átfolyniuk a szél felőli és a hátulsó oldalon az egyenletes hőátadás érdekében.
A fentiek röviden bemutatják a párologtatók és a kondenzátorok közötti különbséget. Az elpárologtatók és a kondenzátorok közötti különbség abban rejlik, hogy ezek hőleadó és hőelnyelő eszközök.